hamarosan boldoggá avatandó Bódi Mária Magdolna életútjáról készült, valójában életének két napjáról szóló alkotást. 14-en mentünk együtt.
A film előtt Püspök atya mondott néhány gondolatot bevezetőül Magdolnáról, a családi háttérről, ahova született.
A film érdekes és elgondolkodtató volt, a háborús képekkel, zajokkal, eseményekkel elsősorban az emberi szenvedést és küzdelmet jelenítette meg. Egyik emlékezetes jelenete a filmnek a hittanóra, ahol hallhattuk Magdi gyermekként is érett gondolkodásának egyik megnyilvánulását, miszerint: Isten a saját képére teremtett minket, vagyis az emberben benne van a mindenség.
A film után Dr. Márfi Gyula érsek atya szavait hallgattuk: beszámolt az érdeklődőknek hogyan zajlott a boldoggá avatás maga. Elmondta, hogy már Mindszenty bíboros úr elindította az eljárást a háború végén, de a kommunizmus térhódítása és az egyház ellehetetlenítése miatt hiába. Rengeteg anyagot, dokumentumot gyűjtöttek össze, azt nem vihették ki Rómába. Így a rendszerváltozásig az eljárás egy helyben állt. 
 A 90-es években újra hozzáfogtak az eljárás megvalósításához. Érsek atya személyesen kísérte az 50kg súlyú iratanyagot még 2017-ben Ferenc pápához. Elmesélte, hogy félig-meddig viccelődve azt mondta a Szentatyának, hogy végre egy gyári munkást is milyen jó lenne a szentek illetve boldogok soraiban tudni.  
S 2024 márciusában Ferenc pápa levele megérkezett. Az ilyenkor megszokott eljárástól eltérően semmiféle kiegészítést nem kértek, nem kellett javítani az iratokban, igazából a boldoggá avatási eljárás nagyon simán, mondhatni csont nélkül lezajlott. Bódi Mária Magdolna, a 23 éves munkáslány boldoggá avatható. Ami meg is történik Veszprémben, 2025. április 26-án.
Meglepetésvendég is érkezett a moziba: Bódi Magdi testvérének leánya, Mária eljött Balatonalmádiból, hogy beszéljen nekünk nagynénjéről. Igaz, ő 1947-ben született, így Magdit nem ismerhette, de édesapja és nagyszülei még jó ideig éltek, s rengeteget meséltek neki a vértanú lányról. 
Elmondta, hogy a nagyszülők menekültként jöttek Magyarországra, házasságot nem köthettek iratok nélkül, s Magdi nagy vágya, hogy apáca lehessen, azért nem teljesülhetett, mert így ő törvénytelen gyermek volt. Elmesélte, hogy Magdi már gyermekkorában is rendkívül komolyan élte meg a hitét. Mikor 18 évesen gyári munkásnőként kezdett dolgozni, mellette tanult, időseket ápolt-gondozott, kisgyermekeket felügyelt, s a munkatársnőit terelgette Isten útjára. Mesélt a család küzdelmeiről, a sok-sok költözésről, nehézségekről, Magdi személyiségének sok jó tulajdonságáról, s a haláláról is. 
Sokat olvashatunk Bódi Magdolnáról az interneten, de a film és az élménybeszámoló, amely elhangzott az unokahúgtól, valamint Érsek atya gondolatai remek kiegészítés volt. Így alkotott kerek egészet. Nagy élmény volt, s büszkék lehetünk, hogy Brenner János után hamarosan ismét boldogot avathatnak a magyarok.