Elérhetőségek

9700 Szombathely,
Kodály Zoltán u. 32
Telefon: +36-20/286-5806
E-mail küldése

Hírek

2018. szeptember 21., 06:52Mária zarándoklat 1.

Szombathely – Oladi Kolping Család felejthetetlen
Észak Magyarországi – Mária Zarándoklaton vett részt
2018. szeptember 21-23 között.

Szeptember 21-én péntek reggel 5 órakor az MMIK parkolójából. indultunk a 3 napos zarándokutunkra.  Kisebb pihenők után 9,50 kor érkeztünk   MÁRIABESNYŐre, ahol az idegenvezető bemutatta a templomot.   

A török időkben elpusztult település, ma Gödöllő városhoz tartozik Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely.

Mielőtt gyaraki gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. 1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építteti újra a Szent Szűz tiszteletére.

A sűrű bozót eltakarítása közben történt, hogy egy Fidler János nevű, gödöllői születésű negyvenéves kőműves álmot látott. El is beszélte álmát a környékbelieknek, és hozzátette, hogy ugyanakkor titokzatos szózatot is hallott: „Ha a templom romjai közt, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, szép tárgyat találsz.” Serényen fogott neki a munkának, és alig vette kezébe a csákányt, azonnal észrevette, hogy a vas valami kemény tárgyba ütődött. Egy jókora kő volt. Mikor a követ kiemelte és szétporlasztotta az alatta lévő homokos földet, egy sárga földdel belepett csonttárgyat talált. A törmeléktől megtisztítva azonnal fölfedezte, hogy az a Boldogságos Szűz Mária szobra. Úgy érezte, hogy álmát és az abban hallott titokzatos jóslatot beteljesedve látja. A szobrocskát azonnal üvegszekrénybe foglaltatta, s a kegyes gróf engedelmével az újonnan építendő templom oltárán felállította. A kápolna felépülte után régebbi szándékának megvalósítására a gróf stájer kapucinus atyákkal 1759-ben az olaszországi Loretóból egy Szűz Mária-szobrot hozatott. A libanoni cédrusfából készült egy méter magas kegyszobor ma is látható a főoltár mögött. A megtalált  Mária-szobor igen nagy számú zarándokot vonzott, ezért Grassalkovich Antal szükségesnek látta a kápolna kibővítését, így a kápolnához 1768 és 1771 között egy alsó és egy felső templomot is építettek Mayerhoffer János tervei alapján. Felszentelésükre 1771március 17-én került sor.

A felsőtemplom jelenlegi főoltára 1917-ben készült, itt látható a csontból faragott kegyszobrocska. A mellékoltárok képeit Baumgartner Norbert, bécsi kapucinus szerzetes festette 1770 körül, a templombelsőt Márton Lajos 1941és 1942 között készített falfestményei és üvegablakai díszítik. Az aranyozott, rokokó gyóntatószékek a XVIII. századból valók. A templom mellett látható a kapucinusok keresztje, Jézus keresztre feszítésének jelképeivel. A templom melletti udvaron Szent Konrád szobra áll, melyet 1934-ben készítette Ludvig Krausz. A templomot 1912-ben felújították, ekkor nyitották egybe a loretói kápolnát a felsőtemplommal.   A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott 

A templom mellett található II. Szent János pápa egészalakos szobra, mely nagyon hasonlít a szombathelyi szoborra.




« Vissza az előző oldalra!

Szombathely -Oladi Kolping Család - Magyar