A keresztút a racionális és hedonista embereknek balgaság, oktalanság. Nekünk azonban Isten erejét és bölcsességét kell, hogy jelentse. Ezért gondolkodjunk el azon, mit, és miért szenvedett értünk Jézus.

Az olajfák hegyén:

Itt Jézus szemébe nézett a halálnak.

Míg más elítéltnél enyhítő körülmények is lehetnek: pl. utolsó óráig bízhat a kegyelemben, utolsó kívánságát teljesíthetik, élhet az utolsó szó jogával.

Jézusnál nem volta enyhítő körülmények.

Míg a betegnek operáció előtt nyugtató adnak, Jézusnak előre fájt neki a testi szenvedés: szegek, ostor, korbács.

A lelki szenvedés: a szinte elviselhetetlen szorongás vérverejtékezése- félve a kínoktól. Félelem: a beláthatatlan bűnözön, amit magára vett, kezdve Ádámtól, egészen a világtörténelem végéig.

Szenvedni mindig fájdalmas, de egyedül, mindenki által elhagyatva – vele ott lévő, de alvó tanítványok között- egyedül.

Milyen sokat dolgoznak ma az ördögért, virrasztanak rossz ügyért. A legmarcangolóbb, vérverejtékes szenvedést az okozta Jézusnak, hogy tudta: sok emberért még ez a tengernyi szenvedés is hiába lesz.

Hogy fájt neki, Júdás- a kedves tanítvány, aki kidőlt mellőle. az évszázadok folyamán pedig júdások milliói születnek és ének.

Jézus a rettegés közepette felkiáltott: atyám, ha lehetséges, múljék el tőle ez a keserű pohár. Az istenember is mennyire ember volt ekkor. S mennyire isteni volt az ember Jézus akkor, amikor ki bírta magából préselni: legyen meg a te akaratod.

Jézus elfogadta a keresztet: ezzel megváltásunk biztosítva volt.

S Júdás csókjával – a köszöntés akkor megszokott formájával, elcsattant a kivitelezés nyitánya.

Jézus a papi tanács előtt:

Annás megkérdezte őt: hol vannak a tanítványaid: Ma is, amikor ki kell, vagy ki kellett volna állni katolikus elveink mellett, erre kellene szavazni, előfizetni egy katolikus lapra, elmenni gyónni, áldozni – hol is vannak a tanítványok: vagyis mi ?

 

Ostorozás, kigúnyolás:

Ólmos korbáccsal ostorozzák a lemeztelenített, oszlophoz kötözött Istenfiát. Gondoljunk Mel Gibson Passiójára. Milyen borzalmas volt látni. S milyen borzalmas lehetett érezni, átélni. De ez még csak a megaláztatás első lépcsője volt. S követte a többi: bíborszínű palást, töviskorona, nádszál, térdhajtás, az „Üdvözlégy zsidók királya mondat, a köpdösés, stb stb.

Jézusnak szívéig mart a gúny miatt érzett fájdalom. Nem volt belső gúnyos mosoly, fölényes gondolat, hogy én akkor is Isten fia vagyok. A dokéta eretnekek szerint Jézusnak csak látszólag volt emberi teste, így a fájdalmat sem átélte csak eljátszotta. Ha ez igaz lenne, az egész megváltás csak egy félresikerült isteni színjáték lenne. Ha tudom, hogy ez a legázolt, megköpdösött Krisztus ég és föld ura, aki az angyaloknak is parancsol, akkor itt már csak imádkozni tud az ember. Az ECCE HOMO titkába csak imádsággal lehet behatolni.

Aztán elhangzott Pilátus ítélete: feszítsétek meg.

Krisztust halálra ítélik:

Azt tapasztaltuk, hogy félrevezeti a népünket – vádaskodtak a főpapok.

Jézus valóban félrevezette a népet: a tágas útról félre a keskeny útra, az áldozatos és igaz szeretet útjára. Mert bűn és félrevezetés volt a farizeusok szemében a naimi ifjú feltámasztása a bénák, sánták, vakok, ördögtől megszállottak meggyógyítása, a jóllakatott több ezer ember.

Pilátus nyelve rég elporladt, a kiabáló, Jézus halálát követelő tömeg rég meghalt, a Golgotán csend van, Jézust mégis nap mint nap ezerszer és ezerszer halálra ítélik. A halálos bűnnel én is halálra ítélem magamban Krisztust. A szívemben felravatalozom őt.

S már hozzák is a keresztet. Statárium. Rögtön ítélő bíróság. Nehogy még meggondolja magát valaki.

Krisztus vállára veszi a keresztet:

Jézus mindebben az atya akaratát látta.

A kereszt pedig mindnyájunkra várakozik. Minden földi emberre. Hordanunk kell, ki nem bújhatunk alóla. Csak egy kérdés van: fogcsikorgatva hordozzuk-e, vagy az üdvösségünkre gondolva. A jobb lator az üdvösségre gondolt a kereszten – s megtért.

Aki az üdvösségére hordja a keresztet, nem örülve neki, de elfogadva azt, azoknak emberi létük, személyiségük kitágul, átnemesedik, kiegyensúlyozottabbá válik.

S a súrlódási erő mennyi mindent megnehezít: A keresztet is ha csak vonszoljuk.

Adjon erőt a tudat, hogy ő értem is szenvedett: szeretett engem, s önmagát adta értem.

Mit gondolhatott Barabás, amikor kivégzés helyett szabadon engedték. Mert vki mást végeznek ki helyette. Miért? Amikor kiment a Golgotára, ezt gondolhatta. Nekem kellene ott lennem a kereszten, s ő halt meg helyettem. Helyette is és mindenkiért.

Azért, hogy megváltson bűneinktől.

Egy festő megfestett Jézus levételét a keresztről. Egyik tanítványban saját magát mintázta meg, amint húzkodja ki Jézusból a szegeket. Mikor megkérdezték miért, azt válaszolta: én is annyi szövet vetem már Krisztusba. Egyhez ki is kellene már azokat húzni.

Júdás: nem akarta ő Jézus halálát. Csak siettetni akarta messiási, hadvezéri fellépését. Tette egész lelkületét jellemezte. Akit az Úr a legfenségesebb hivatásra jelölt ki, mit tett. S nem fösvénységből, pénzéhségből. Hálátlanul ráütött arra a kézre, amely áldotta őt. Nyilvánvaló, hogy az öngyilkossága menekülés volt. Neve a legalávalóbb emberi tulajdonságokkal egyezik meg. A getsemáni kertben Jézus megkérdezte tőle: Barátom, mi végre jöttél? Barátom…

Mikor rájött, mit tett, futott vissza a főpaphoz, aki azt válaszolta?: Mi gondunk rá! Te lásd!

Isten legközvetlenebb hívásának is ellent lehet mondani. az Istenhez legközelebb lévő jámborak sincsenek bebiztosítva a bukás ellen. A bűn előbb-utóbb mindenkit rászed. Júdás jóvátenni bűnét már nem tudta- de bízni az isteni megbocsátásban még lehetett volna. De elvesztette bizalmát a megbocsátó Isten iránt. Igaz a bűnét megbánta: vétkeztem, elárultam az igaz vért. Mégis leveszett, mert hiányzott a lelkéből a bizalom az irgalmas Isten iránt.

Istennél mindig ott a megbocsátás, a legnagyobb bűn felett is ott az irgalom. A kereszten ott függött Jézus: aki mindenkiért meghalt.

A kötélen ott lógott Júdás: akiért Jézus is hiába halt meg.

 Péter:

Ketten tagadták meg Jézust: Júdás és Péter. Mégis mennyire más lett a sorsuk.

„Uram, teneked sok a Pétered

És sokak a nagycsütörtöki éjszakáid.”

Péter egy szolgáló miatt tagadta meg Jézust. Vajon mi hányszor mondtuk ki, nyilván nem ezekkel a szavakkal: én nem ismerem azt az embert, Jézust.

Érdekesség, hogy Jézus szenvedéstörténetében az összes férfi szereplő (Júdás, Péter, Heródes, Pilátus) mind negatív, míg a női szereplők (Veronika, Pilátus felesége, a siránkozó asszonyok) pozitív példát mutatnak.

Pilátus felesége: neked semmi dolgod ne legyen azzal az igaz emberrel.

Veronika: őt csak a hagyomány említi, a Szentírás nem. Nem bírta nézni, hogy Jézus arca könnyes, vérrel verejtékes. Apró kis dolog a kendő, ami enyhet ad Jézusnak. Apró dolog, ha nem viszonozzuk a bántást, a rossz szót, semmiség, ha egy apró könnycseppet felszárítunk. Ez mind egy-egy puha kendő, amivel felszárítjuk Jézus arcát. Az hű nagyban, aki kicsiben is hű.

Krisztus a kereszten:

a kereszténység legfontosabb mondanivalója és lényege, hogy az Istenember meghalt értünk a kereszten. Ez a kereszt a mi megváltásunk. Az önmegváltás nem lehetséges. Isten segítsége nélkül megoldhatatlan problémák keserűsége lenne az élet. Dante, Madách, Goethe, Shakespeare mind hirdették ezt.

Kőmíves Kelemenné egy várfalat mentett meg, Krisztus az egész emberiséget váltotta meg a bűnben való összeomlástól. A kereszt az irgalom jele is számunkra. Gondoljunk a jobb latorra. Az ember nem akar hinni a fülének: ennyire irgalmas az Isten. Igen. Elég volt egy mondat, s megbocsátást nyert. egy elhibázott élet végén is van remény.

A kereszt jele a legnagyobb vigasztalás is számunkra.

Damaszkuszi szent Jánossal együtt valljuk: a kereszt pajzs, fegyver, győzelmi jel a az ördög ellen, feltámadás az elesettnek, támaszték az állónak támasz a gyengének, vezér a megtérőnek, beteljesedés a jóban előre haladónak -  az örök élet fája.

Azért halt meg Jézus, hogy visszaadja nekünk az Igazi életet.

Ha Krisztus szenvedése számomra a szégyen fája, akkor már nem vagyok igazán keresztény. De ha magamban is arannyal keretezem a keresztet, a saját keresztemet is, akkor értem meg majd igazán, és akkor érek meg a Kereszt által megszerzett örök boldogságra.

Krisztus utolsó szava a kereszten: beteljesedett

Az emberfia azért jött, hogy váltságul adja életét sokakért.

Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte.

A kereszten teljessé lett Krisztus küldetése és Isten irántunk való szeretete. ezt kell látnunk a keresztben.

Az emberfia nem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért.

Krisztus kínszenvedése, kereszthalála és feltámadása fakasszon bennünk mindig hálát az elmúlt éveinkért, és adjon hitet, erőt, örömet mindahhoz, ami még előttünk áll.