Elérhetőségek

9700 Szombathely,
Kodály Zoltán u. 32
Telefon: +36-20/286-5806
E-mail küldése

Hírek

2018. június 30., 06:30Sopron Fertőd kiránduláson

Több Kolping tag prézesünk Sándor atya jóvoltából felejthetetlen élmény kiránduláson vett részt

Több Kolping tag prézesünk Sándor atya jóvoltából felejthetetlen élmény kiránduláson vett részt.

Az autóbusz reggel fél nyolckor indult a Batthyány templom elől Sopronba, a Paprétre, ahol átszálltunk a dínós kisvonatra, mely először Sopron nevezetességeivel ismertetett meg bennünk. Az élményjármű panorámás nyitott kocsijából zavartalanul nézelődhettünk hallgatva a hangszóróban elhangzó ismereteket. A menet közben elhangzó tájékoztató a következő nevezetességeket mutatta be:   - Várkerület, –Tűztorony, - Széchenyi-tér, - Ógabona-tér, - Deák-tér,  - Nyugat-Magyarországi Egyetem,-Lőverek, Soproni-hegységde szó volt néhány  soproni kötődésű hírességről is – mint például   - Mátyás király,  - Petőfi Sándor, - Széchenyi István, -Berzsenyi Dániel, -Liszt Ferenc, -Johann Strauss

A látnivalók tájékoztatásokban gazdag bemutatását izgalmas történetek, legendák és anekdoták színesítették, amelyek Sopronról, a poncichterekről és a híres soproni kékfrankos borról mesélnek.

Soproni néphagyomány szerint a KÉKFRANKOS nevét a Bonaparte napóleon hódító seregében szolgáló katonák pénzéről kapta, a jobb borokat ugyanis a helyi gazdák csak az értékesebb kék színű régi francia papírpénzért mérték a katonáknak, a fehér színű háborús papírpénzt nem fogadták el.  

A poncichter szó soproni németajkú szőlősgazdát jelent, és a német Bohnenzüchter, azaz babtermelő szóból ered. Az elnevezés eredetileg csúfnév volt, de később általánossá vált és egyre inkább a gazda szorgalmát jelképezte. Arra utal, hogy a soproni szőlősgazdák a szőlőtőkék között hagyományosan babot termeltek, a szőlőtőkék közötti árnyékban, mivel csak a bab szeretett itt, más növény ne, és ráadásul a bab tápláló étel is. A bab biológiailag fontos a szőlő számára, de rosszabb évjárat esetén a gazdák ezzel pótolták a szőlőtermelésből kiesett bevételeiket.
A poncichterek nem voltak dúsgazdagok, a babtermelés visszatükröződött étkezési kultúrájukban is. Egyszerű és laktató ételeket fogyasztottak.  Kedvenc eledelük a babsterc és a babgombóc volt. A babgombóc összetört főtt babból és zsemléből készült. A másik népszerű étel az ízletes és laktató babsterc, amit régen főételként fogyasztottak hétköznapokon, a mai ízlésnek azonban jobban megfelel egy nagy adag vörösboros pörkölt társaságában. Híres volt a borsos, tejfölös babrétes is. Az asztalon kinyújtott rétesbe összeaprított főtt bab, zsemlemorzsa, tejföl, majoranna, só és bors keverékét töltötték. 
 A soproni borvidék érdekessége, hogy a poncichterek nem a hegyen, a szőlőben építették fel présházukat, hanem a városban. A saját ház alatti pince biztonságot nyújtott, és a várostól kapott jog alapján ki – ki helyben, saját Buschenschankban mérhette ki borát. Az engedélyezett kimérés helyét cégérrel jelezték. A ház bejárata felett lógott a bormérést jelző, fenyőágból készült cégér, melyen a fehér vászoncsík a fehérbort, a vörös a vörösbort jelentette. Az ujjnyi hosszú szalmakereszt pedig az óbort. A borkiméréseket a cégérek alapján ma is könnyűszerrel megtalálhatjuk.

A kb. 1 órás városnézést követően a kisvonat kivitt bennünk a  Soprontól 7 kilométerre, a Fertő partján fekvő Fertőrákosra vitte a csoportot.   A falu sok érdekességet kínált és átfogó képet nyújtott Fertőrákosról.  A program során elhangzó tájékoztató bemutatta a városfalat, - templomot, a piactér közepén álló híres pellengért, - püspöki kastélyt.

Fertő nádrengetegén keresztül érkeztünk a Fertő-tóhoz, közben nyári ludakat  és szürke gémet is láttunk. Megnéztük és meghallgattuk a Mithras-barlang titkát.  

.

Fertőrákos, háttérben a Fertő-tó nádasaNyári ludak a Fertő-tóhoz vezető út menténUtazás Dínó kalandvonattal

A Fertő tónál egy kis szabadidőt eltöltve megnézve a cölöpházakat, majd a Drescher Hajózási Társaság  1 órás sétahajózása során kapitányi ismertető segítségével megismerhettük a Fertő tó egyedülálló élővilágát, a Mörbischi vízi színpadot, melyen már a Maricza grófnő  július – augusztus havi bemutatóinak díszleteit készítették elő. 

 

A sétahajózás után megnéztük a felújított római kori kőfejtőt, melynek beruházásával  lehetővé vált a kőfejtő természetes környezetének bővebb megismerése. Így már nem csak a felszínen, de a barlangbelsőben kialakított tematikus parkban is szemlélődhettünk. A kőfejtő belső területe (barlang) egy többfunkciós, az ember és a természet formálta barlangszerű tér, amely egy nem szokványos kiállító-helyét rejt. 

  - Őslénytani bemutató, amely a területen fejtett lajtamészkő keletkezésének körülményeivel foglalkozik

 A lajtamészkő hasznosításával foglalkozó egység: mészkőfajták bemutatása, kőtömbök, lapidárium

  https://www.fertorakosikofejto.hu/upload/content/22/img_6091_copy_mr5p.jpg

A városnéző kisvonat visszavitt bennünk Sopronba a Paprétre. Egy kis gyalogsétával a  város egyik legismertebb templomába - a. Fő téren álló, a Tűztoronnyal szembeni Kecske-templomba mentünk, ahol Sándor atya misét mutatott be.

A Kecske-templom elnevezésének története: Gaissel Henrik, a város egyik leggazdagabb polgára Büki Jánost meggyilkolta. Ezután a három és fél házat birtokló Gaissel Henrik Ausztriába menekült. Isten előtt úgy vezekelt, hogy a vagyonát az egyháznak adta. Más forrás szerint Henrik bátyja, Miklós adományozta a vagyont a ferenceseknek, hogy testvére bűnei megbocsáttassanak. Az adományból a templomot megnagyobbították, kapuja fölé a Gaissel patrícius család címerében szereplő kecske-figura került. Erről kapta a Kecske-templom nevet.

 A Gaissel-család címere a Kecske-templom falán A Kecske-templom

 

Soproni programunk egy finom vacsorával fejeződött be a Corvinus étteremben.




« Vissza az előző oldalra!

Szombathely -Oladi Kolping Család - Magyar