Elérhetőségek

9700 Szombathely,
Kodály Zoltán u. 32
Telefon: +36-20/286-5806
E-mail küldése





Hírek

2016. február 03., 06:20Vác titkári továbbképzés

A Kolping Családok részvétele a közéletben 2. előadás


Előadó: Prof. Nelu-Bradean Ebinger egyetemi tanár, Corvinus Egyetem a budaörsi Kolping Család tagja

A Kolping Családok részvétele a közéletben

Előadó: Prof. Nelu-Bradean Ebinger egyetemi tanár, Corvinus Egyetem     a budaörsi Kolping Család tagja

Az előadó Aradon született, nagyanyja magyar. 1972-től az ELTE-n tanult.

Ma a Corvinus Egyetemen ( „Közgáz” új neve) nemzetközi kapcsolatokat tanít. Foglalkozik a mai magyar társadalom helyzetével, s kutatja, hogy hol, milyen formában léphet be a Kolping mozgalom.

Magyarországon a 80-as évekre a leépülés, a 90-es évekre a vadkapitalizmus volt jellemző. A 2002-2010 években rossz irányba indult a társadalom. 2010-től a hivatalba lépett kormány a helyes irányba próbálja visszafordítani a folyamatokat.

Augsburgi kapcsolatok. - Szeptemberben közös elnökségi értekezletet tartottak a Kolping Szövetségben, ahol Magyarországnak képviselete van. Akkor még a Willkommen kultúrája mellett érveltek migráns ügyben. Ma már árnyaltabb a helyzet. A német politika ebben a vonatkozásban csődöt mondott.

Egy függetlennek mondható külügyi kutató intézet elemezte a migráns helyzetet, a magyar média helyzetet, az alkotmányt, a korrupciót, a romák helyzetét az Orbán kormány idején. Reális képet festenek Magyarországról.

 Honlapjuk: www.dgap.org  DGAP Bericht Ungarn in den Medien 2010-2014. Kritische Reflexionen über die Presse berichterstattung

5 órás Fair trade előadást tartottak, ebből 1 óra volt Ebinger úr előadása, amit 4 órás vita követett. A mostani Kolping újságban erről összefoglaló jelent meg.

1949-ben a hitleri korszak után Németországban hoztak egy nagyon liberális, tágan értelmezhető törvényt a menekültek vonatkozásában, amerikai nyomásra. Merkel kancellár ehhez mereven ragaszkodik. Viszont ezt más országoknak nem kötelező elfogadni.

Magyarország társadalma 2014.-ben

80 ezer hajléktalan, 1/3 nyugdíjas, 100 aktív emberre 170 nyugdíjas jut. A családok életükben kétszer szegényednek el.

  1. a gyerekek születésekor
  2. nyugdíjba vonulásuk után

Magyarország lakossága 9,8 millió. Évente 40-50 ezer fővel csökken. A gyermek index 1,4. Sok az egyke.

Okok: Késői házasságkötés, lakásproblémák.

A fiatal nők 60 %-a kezdetben 3 gyermeket szeretne. Egyre több nő dönt úgy, hogy apa nélkül szeretné felnevelni a gyerekeket.

Ma minden második házasság válással végződik.

A túlhajszolt, rendszertelen életmód, stressz miatt sok a rákos megbetegedés.

A bűncselekmények 75%-a gazdasági bűncselekmény.

Elterjedt az alkoholizmus. Magyarországon 1 millió regisztrált alkoholbeteg van. Évi 1,5 liter tiszta szesz fogy évente fejenként.

A könnyű drogok a disco-hoz köthetők.

Évente 4000 öngyilkosság történik. ( 2. helyen vagyunk ezzel a világon.)

Minden 7. ember neurózisban, depresszióban szenved.

A roma népesség 2/3-da magyarul beszél. Visszaszorul a roma nyelv.

A magyar befogadó nép. Pl. a 80-as években 80 ezer kínait fogadtunk be , a környező országokból ukránok, romák jöttek be. Ezek saját közösségeket alkotnak. A szerzett papír és nem a tudás számít.

Az emberek közül ma már minden 6. egyetemet végzett.

A társadalmi rétegek eloszlását egy körte alakú ábra írja le. Legfelül egy szűk elit van, a körte középső része, a nagy többség küszködik.

Az elitre jellemző vonások:

  • magas jövedelmek
  • ingatlan vagyon
  • magas kultúrafogyasztás
  • magas összegű megtakarítások
  • kiterjedt kapcsolati tőke

A magyar társadalomban még mindig nincs erős középosztály.

Szakadék van a főváros, nagyvárosok és a kisváros, ill. a kisváros és a falu között.

A magyar társadalom ún.”farnehéz” Az alsóbb rétegek húzzák le a többit, abból felfelé kitörni nagyon nehéz.

1. csoport az elit. Ez kb. 200 ezer embert jelent. Gazdagok, magas kultúrafogyasztók, de zártak, kevés kapcsolati tőkével rendelkeznek („ Vörös bárók”pl.)

50%-a felsőfokú végzettségű, lakásértékeik 20 millió Ft feletti, 300-1 millió Ft-ot keresnek havonta, átlagéletkoruk 45 év, 16%-a elvált. 45%-a fővárosban, 40%-a vidéki nagyvárosban él.

2. csoport: a felső középosztály jellemzői: jó kapcsolati tőke, magas iskolai végzettség, aktív közösségi élet

3. csoport: feltörekvő fiatalok: kb. fél millióan vannak. Szüleik tárcáján élnek, bármi lehet belőlük30-40 évesek. Ők az elitben, vagy a felső középosztályban fognak kikötni.

4. csoport: a vidéki értelmiség: A népesség kb. 10 %-a. Átlagos biztonságban élnek, magas kultúrafogyasztók.

5. csoport: a kádári kisember éldegél, általában állami munkahelye van, közalkalmazottak, idősebbek, lecsúszás ellen küzdenek.

6. csoport: a sodródók: 18%-a a lakosságnak. A fiatalok másik csoportja. Középosztályi szülők, nincs elég kapcsolatuk, nem járnak színházba, az új kultúra tudása nagy (internet), „mama hotelben” laknak. Perspektívájuk a kádári kisember, vagy a munkások csoportja.

7. csoport: munkások: 16%

Szakemberek, nem fogyasztanak kultúrát, kevés fizetés, otthon tévéznek. Munkájuk van, de ha ezt elvesztik, azonnal a leszakadtak közé esnek.

8. csoport: leszakadtak: közfoglalkoztatottak, munkanélküliek, rokkantak, romák, a társadalom legalsó rétege, amely újratermeli önmagát.

A különböző rétegekhez való tartozás érzése nem erős. A közvélemény kutatások szerint kevesen sorolják magukat a legalsó rétegbe. Az elit 3%-a saját bevallása szerint nem az elitbe tartozik.Az önbevallás alapján az emberek nem szívesen sorolják magukat az alsó kategóriába.

A Kolping Családok jövőképe 3 alapon nyugszik.

Első alap: az egyén és a társadalom kapcsolata történelmileg megalapozott. Az egyén csak közösségben élhet.

Gesellenfamilie (Legényegyletek német neve Kolping Adolf idejében.) Csellengő, vándorló szakmunkások találtak ebben tágabb családot, a név is erre utal.

Itt nem csak szakmai, de keresztény nevelést is kaptak. (Keresztény szociális párt CSU Németországban) Ebben gyökerezik a képzés, mint Kolping feladat.

„Beten, lernen und arbeiten” (Imádkozni, tanulni és dolgozni. Kolping idézet)

Mindezt kellő komolysággal, de jó kedvvel. A tudás alapú társadalomképzési formája lehet a katolikus Kolping mozgalom által nyújtott előadás sorozat és a lelki nevelés.

Második alap: Munka és politika, amely keresztény szociális alapokban gyökerezik.

A Kolping mozgalomnak ma is van erős politikai súlya Németországban.

Pl. Norbert Brühn, aki 1982-90-ig volt Kohl kancellár idejében munkaügyi miniszter, és aki a Kolping eszméket vitte be gyakorlati munkájába.

Capital und Arbeit címmel könyvet is írt erről.

Azóta ott is megváltozott a társadalmi struktúra. Németországban a munkavállalók 60 %-a alkalmazott, és csak 20 %-a munkás.

A bajorok Kolping politikusai ma is erős lobbi tevékenységet folytatnak.(CSU szavazók).

Harmadik alap: az egyház, ezen belül a katolikus egyház, mint életközösség. A katolicizmus elvei érvényesülnek a Kolpingban.

A Kolping mozgalomnak küldetése van, a hit visszaadása főleg az alsóbb rétegek felé. Németországban elterjedt az ún. laicizmus mozgalom, amely azt jelenti, hogy sokan, főleg baloldali érzelműek kiléptek az egyházi területről. (zöldek, liberálisok) Céljuk, hogy az egyház világiasabbá váljon. (női papok, cölibátus szorgalmazása).

Ez ellen a Kolping fellép. Segít a paphiány enyhítésében, laikus diakónusoknak fiatalok megnyerése, Kolping feladat lehet.

Németországban 10 ezer Kolpingos van politikai státuszban, parlamentekben, önkormányzatokban, betegbiztosítóknál, nyugdíjbiztosítóknál, gazdasági önkormányzatokban, szakszervezetekben, ezeken a területeken vállalnak feladatokat.

A Kolping Családok mindennapjai Németországban pl. Augsburgban:

  1. Ingyenes önkormányzati telken Augsburg legszebb és legnagyobb játszóterét építették meg egy sűrűn lakott területen, és ezt karbantartják.
  2. Túra utat hoztak létre Augsburg környékén,  mezei kereszttel, s ezt is ápolják.
  3. Kápolnát építettek az út mentén.
  4. 2500 m magasan (Allgäu) csúcskeresztet építettek, s rendszeresen túráznak oda.
  5. 72 órás szociális projektek
  6. Menekültek ellátásában és integrálásában is részt vesznek.
  7. Karácsony előtt süteményeket sütnek és árulnak, s a bevételt szociális célra fordítják.
  8. Használt ruhagyűjtés, adományozás

Magyarországi helyzet:

  • Hogyan tudnánk megnyerni a fiatalokat erre a nem fizető, karitatív munkára?
  • A felső középosztályba tartozók 10%-a helyett 20-25% lenne az ideális
  • Igazi erős középosztály kellene
  • Romák integrálása (XIII. sz.-ban Észak-Indiából Egyiptomba, majd a balkánon keresztül érkeztek Európába. 600 év alatt nem sikerült őket integrálni.
  • Helyi szinten politizálni kell, mert így van lehetőségünk a mozgalom elveit érvényesíteni.



« Vissza az előző oldalra!

Szombathely -Oladi Kolping Család - Magyar