Elérhetőségek

9700 Szombathely,
Kodály Zoltán u. 32
Telefon: +36-20/286-5806
E-mail küldése

Hírek

2019. június 26., 00:00Zarándoklat 3. nap

Reggeli a szálláson -Szentmise Máriagyűdön Siklósi vár megtekintése, Kórós r református templom (Ormánság)
Harkány - fakultatív program Este borkóstoló Villányban

Villányi-hegység déli lábainál, egy kisebb magaslaton láthatóak Siklós várának teljes épségben lévő  pártázatos falai, melyek oltalmazóan fogják körbe az emeletes palotaszárnyakat.

A vár első említése 1294-ből maradt fenn. Legrégebbi épületrészeit

a déli lakószárny pincéjében derítették fel a régészek, ez lehetett az egykori oklevelekben említett Kán nembeli 

Gyula nádor leszármazottai által emelt korai vár magja. A birtokuk után magukat Siklósinak nevező nemesi

család lakta, szolgaszemélyzetével egyetemben. Siklóst is a tatárjárás utáni nagy várépítési korszak

 szülöttének tarthatjuk. Jelentős erődítményt formálhatott, mert 1316-ban még a Kőszegi nemzetség 

csapatai sem tudták ostromban bevenni.

Siklósi család 1387-ben szembefordult a magyar trónra kerülő Luxemburgi Zsigmond királlyal, aki ezért

hűtlennek nyilvánította őket, várbirtokukat elkobozta tőlük. Néhány esztendővel később a nagyhatalmú

 Garai bárói család tulajdonába került át, akik jelentős mértékben kibővítették területét, de még az alatta

meghúzódó mezővárost is kőfallal kerítették körül. 1401-ben az ország főnemesei fellázadtak Zsigmond

 uralma ellen, akit Visegrád után a siklósi várban őriztek. Mivel azonban a bárók nem tudtak megegyezésre

 jutni, végül a helyi földesúr, Garai Miklós tanácsára visszahelyezték uralkodói méltóságába. Zsigmond nem

felejtette el nagyúri támogatóját, akivel ligát kötött, majd ennek megpecsételésére a király és Garai báró

feleségül vették Cillei nagyúr két leányát.

1440-re már kiépültek védőművei, melyeket az Ulászló király táborát erősítő Hunyadi János erdélyi vajda

 sem tudott bevenni. A Garai főnemesi család kihalta után Mátyás király Corvin János liptói hercegnek

 juttatta, de már a 16. század elején a Perényi főúri család lakta épületeit. Perényi Imre a várat reneszánsz

 stílusban átalakíttatta és olasz szobrászmesterekkel befejeztette a várkápolna építését is.[1] 1543-ban 

Szulejmán szultán óriási serege alig háromnapnyi viadal után bevonult falai közé. 1686-ban a Budát

visszafoglaló Habsburg sereg hadjárata idején szabadult fel az Oszmán Birodalom megszállásától,

katonai jelentőségét csak a Rákóczi-szabadságharc után vesztette el véglegesen. Császárhű birtokosai

 miatt nem robbantották fel, de belső lakóépületeit jelentős mértékben átformálták a barokk formavilág

 jegyei szerint.

1828-tól a Batthyány család volt a tulajdonosa, majd Benyovszky Lajos pozsonyi ügyvéd vásárolta meg.

Halála után fia, gróf Benyovszky Móric örökölte, aki jelentős közéleti szerepet töltött be. Háromszor

választották meg Baranya vármegye főispánjának, és országgyűlési képviselőnek. A gróf halála után az

özvegye, Benyovszkyné Batthyány Lujza eladta a várat a Honvéd Kincstárnak.

második világháború alatt angol, amerikai és lengyel hadifoglyokat őriztek itt. A második világháború  után egy évtizedig gazdátlan volt, majd csak az 1955-ben elkezdődő régészetifeltárás és helyreállítás

után kapta meg jelenlegi szerepét. A vár egymást követő tulajdonosai pompás várkastéllyá építették át,

 a kor várépítészeti követelményeinek és stílusirányzatainak megfelelően. Nagy történelmi időket látott falai között vármúzeumot, szállodát és éttermet rendeztek be.

Kórós Baranya megye Dráva-melléki részén, az Ormánságban helyezkedik el. Közvetlen szomszédai: Rádfalva, Drávapiski, Adorjás, Páprád és Hegyhátszentmárton. Kórós vidéke vizekben gazdag, eredetileg lápos, mocsaras terület volt, amit sűrű erdők borítottak. Ezt az állapotot mutatják az 1785-ös katonai felmérés térképei. Az utak az ingoványos helyeken cölöpökkel erősített földsáncokon vezettek át. A természeti környezet, a Dráva és a Fekete-víz 1841 és 1896 között végbement szabályozásával jelentősen átalakult. Az egykori vízi világra ma is emlékeztet sok helyi dűlőnév (például erdő-, berek-, láz-, irtás-, sziget-, tó- és mocsila-szóösszetételek). A vidék legjellemzőbb fája a kőrisfa vagy kőrös cser lehetett, de gyakori volt még a fűz, az éger, a nyárfa, a mocsári tölgy, a bükk és a vadalma is. 

Kórós ma egyik az ország azon településeinek, mely súlyos gondokkal küzd a fejlesztések és szociális problémák terén, azonban mindent megtesz e gondok leküzdésére a falu élhetővé tételéért.

1793-ban késő barokk stílusban épült, majd hajóját 1834-ben megtoldották, emiatt 2 kórusa van. A teljes mennyezetet festett kazetták borítják.

Kórós az 1790-es éveket megelőzően egy fából épült templommal rendelkezett, azonban a II. József uralkodása alatti időszak kedvező vallásügyi változásait kihasználva, kőtemplom építésére kértek engedélyt a helyiek, amit meg is kaptak.

Az ezen engedély alapján 1791-1793-ban megépült templom késő barokk stílusban, valamint egyhajós rendszer alapján épült. Ekkor a kőtorony még nem készült el, 1794-ben kezdődő építése 1795-re fejeződött be.

Az akkoriban a térségre jellemző viszonylagos fejlődés (a halászat és mezőgazdasági termelés okán) a népesség gyarapodott és a templom szűkösnek bizonyult a hívek számára.

1834-ben kezdődtek a bővítési munkálatok melyek egy része abban az évben, más részek, mint például az új rész festett fakazettáinak egy része 1835-re készültek el.

A festett mennyezetre, valamint a pad mellvértekre jellemző a gazdag színvilággal ábrázolt növényi ornamentika, néhány helyen jellegzetes református jelképekkel (Kálvin csillag, kelyhek) mozgalmasabbá téve a templom belsejét. Az alapszínek a fehér, a bordó, a kék és sötétkék.

A déli szárny (a korábban készült, 1793-ban átadott) festő és asztalos mestereinek kilétéről nincs pontos információnk, az északi részről annyi bizonyosan elmondható, hogy vizsgálatok alapján nagyon hasonló a kovácshidai templomban is látható mellvédek beosztásával, motívumaival, ami Gyarmati János vajszlói mester kórósi munkálkodására is enged következtetni (a kovácshidai templom hasonló famunkáin bizonyosan ő dolgozott).

1862-ben az időközben eladott harangok helyett acélharangokat vesznek Bochumban, e 3 harang szolgál az óta is a kórósi templomtoronyban. A templom körüli kert maihoz hasonló formája 1896-ban épül államsegélyből (1896-os milleneum jegyében országszerte folynak ezeréves múltunk emlékét felelevenítő és dicsőítő építkezések), 1927-ben a kertet és a templomot védelemből kerítéssel veszik körül, amely ma is eredeti formájában látható, azon csak kisebb javításokat-állagmegóvási munkálatokat végeztek.

Kettő évvel később pedig helyet kap a templomban a fehér márványból készült úr asztala.

A második világháborúval és az utána következő szocializmussal viharos időszak következik a magyar keresztényég számára, melyet a kórósi egyházközség sem vészel át sebek nélkül. Pozitív esemény azonban, hogy az 1952-es évtől kezdődően napirendre kerül a templom műemlékké nyilvánítása, melynek betetőzése az 1971 és 1979 es időszak, amikor is a templom teljes felújítása, illetve a festett kazetták restaurálása több éves folyamat részeként elkészül

Harkány város a Dél-Dunántúl régióban, Baranya megyében, a Siklósi járásban. Egyedülálló, kénes gyógyvizének értékét a 19. század óta használják ki.

GYÓGYVÍZ Harkány 13,5 hektáros ősparkjában a több százéves fák és a Zsolnay féle eozinos szökőkutak között található a Harkányi Gyógy- és Strandfürdő, ami Közép Európa egyik leghíresebb fürdőhelye. A fürdőhöz közel találhatjuk még a Zsigmondy Vilmos Gyógyfürdőkórházat, amelyek együttesen az elmúlt 50 évben több tízezer beteg gyógyulását, tünetmentessé válását tették lehetővé.

Az Európában egyedülálló gyógyvizet, mely 50-70 méteres mélységből, átlagosan 62 oC hőmérséklettel tör a felszínre, az 1800-as években fedezték fel, amikor a lápos terület lecsapolása során meggyógyultak a mesteremberek köszvényes, reumás lábai. A hasznosítása hamarosan megkezdődött, ezt pedig a tudományos vizsgálatok követték, melyek során bebizonyosodott, hogy a forrásból feltörő víz hatása nagyban hasonlít a holttengeriéhez, ezenfelül nagymennyiségű ásványi anyagot is tartalmaz, literenként több mint 1.000 mg-ot.

Az ionokban gazdag termálvízben nagymennyiségű oldott karbonyl szulfid és kén található (gáznemű és vízben oldott hal), amelyek a magas hőmérsékletű vízben görcsoldó, izomlazító hatásúak. A karbon sulfid a kifolyó vízben, nyomás alól felszabadulva azonnal bomlani kezd, átalakul kénhidrogén-gázzá, amely jellegzetes szagát adja. A víz belélegezve és bőrön át könnyen felszívódik az emberi testben és hatékonyan csökkenti a gyulladást, gyorsítja a sejtek regenerálódását és a gyulladt területek öntisztulását is. Felszívódása 150-szeres a négy vegyértékű kénvegyületekkel (szulfátokkal) szemben.

Ezek a hatóanyagok képesek meggyógyítani illetve tünetmentesíteni a legtöbb mozgásszervi-, reumatikus- és ízületi betegséget. Ám Harkány gyógyító ereje nem csak erre képes. A psoriasis, azaz a pikkelysömör tüneteit is képes hatékonyan, hosszútávon csökkenteni, ez a tulajdonsága pedig nemzetközi szinten elismert. Ez azért fontos mert mindezidáig nem találtak gyógyírt a bőrbetegségre, kezelése ideiglenesen lehetséges, állandó visszatérésével megkeseríti meg a páciensek életét, viszont a gyógyvíz tartósan képes megszűntetni a tüneteket.




« Vissza az előző oldalra!

Szombathely -Oladi Kolping Család - Magyar