Elérhetőségek

9700 Szombathely,
Kodály Zoltán u. 32
Telefon: +36-20/286-5806
E-mail küldése

Hírek

2015. május 14., 05:17Zarándoklat Szent II. János Pál nyomában

Nagy várakozással indult egy kis Kolping csoport 6.00-kor a Szent István szobortól hosszú utunkra, melyre olyan régen készültünk. Oladon felvettük zarándoktársainkat, akik szintén a Batthyány templom szervezésében jelentkeztek erre az útra.
Sándor atya és Fodor Judit, a Ven Toura Travel szombathelyi utazási iroda idegenvezetője köszöntött bennünket. Ők ketten az egész út alatt biztosították valamennyiünk jó közérzetét. Az atya nyugodt, kiegyensúlyozott lénye, az általa vezetett imádságok és énekek, a különböző, a helyhez és időhöz kapcsolódó elemzései, elmélkedései és az általa celebrált misék a zarándoklat fénypontjaivá váltak.

Az idegenvezető szép magyar kiejtése, felkészültsége, tájékozottsága a történelemben, vallási dolgokban, a lengyel nép jellemvonásainak analízisében és a napi életükkel kapcsolatos tudnivalók ismeretében, imponáló volt.

Megtudtuk például a lengyel nemzeti eledelek nevét, sajátosságait. Többek között, mi az a bigosz, (savanyú káposztás, gombás, húsos egytálétel) a pierogi, (derelye, tésztás batyu, különböző, sós töltelékkel kifőzve, vagy olajban sütve) žurek leves,(sziléziai kovászos savanyú leves mindenféle zöldséggel, hússal, esetleg pirított füstölt szalonnakockákkal dúsítva. Az alap 2 hétig készül.)

A lengyel sör többféle erősségű, 6-13 % között lehet. A vodkához hasonló italuk a Žubrówka, melyet az orosz vodka miatt nem nevezhetnek vodkának. A szeszesitalokat az Alkohole feliratú nemzeti alkoholboltokban, külön üzletben vásárolhatjuk meg. A Žubrówka lehet fehér, tiszta, nincs benne gyógynövény, vagy sárgás színű bölényfüves, vagy szinte fekete, melyben extra mennyiségű gyógynövény kivonat található. Létezik mézbor, mézsör, málnás sör. Borvidékek Lengyelországban nem találhatók, eredeti lengyel bor nincs, legfeljebb magyar szőlőből készítenek.

Híres édességük a karamell, Krówka, kimérve is kapható, foghoz nem ragadó fajtája a középbarna, illetve a sötétbarna csomagolású. 1 kg = 27 zł.

A minimálbér 1000 zł, egy felszolgáló 2000 zł-t keres, egy középvezető 7000 zł-t. (560 e Ft.)

A családok nagy házakat építenek, mert minden generáció lehetőség szerint együtt lakik.

A főváros Varsó 2 millió lakossal, de a kulturális főváros ma is Krakkó, a maga 750 ezer lakosával.

Érdekesség, hogy a lengyel nyugdíjasok legnépszerűbb üdülőhelye a Balti-tenger, északon, de nem az ára miatt. Nagyon drága.

Szóba került az évszázados lengyel-magyar barátság, ami még a mai napig is legendás, kisebb zökkenőket kivéve.

 

Wadowice és a Kalwaria Žebrzydowska

 

Wadowice, a Krakkótól 48 km-re fekvő kis városka II. János Pál szülővárosa és gyermekkorának helyszíne. Régi lengyel település, már 1325 óta említik a krónikák. 20 ezer lakosa van. 1920. május 18.-án a bazilikától nem messze, a Košcielna u 7. sz. alatt született Karol Wojtyla, a leendő pápa, Szent Péter 264. utóda. Ma múzeum.

A városka Fő terén van a minor bazilika, amelyben megkeresztelték. A bazilika előtt II. János Pál egész alakos bronz szobra áll.  Ezeknek megtekintése egy kis ima és elmélyülés után, Atya jóvoltából megkóstolhattuk a kis Karol kedvenc krémesét.

Utunk következő állomása a Kalwaria Žebrzydowska, Lengyelország második legnagyobb kegyhelye, az UNESCO Világörökség része (1999). Európa Jeruzsálemeként emlegetik, műemlék-és tájépítészeti együttes. Zarándokközpont, bazilika és ferences kolostor is található itt.

A kegyhelyet Mikolaj Žebrzydowski 1601-ban kezdi építeni a Kalwaria nevű településen. Észrevette, hogy a domborzat a Jeruzsálemi dombokhoz hasonló. Így is nevezte el őket (Sión hegy, Olajfák hegye…). Mivel Jeruzsálem abban az időben török uralom alatt állt, odautazni lehetetlen volt, ezért kezdték építeni. A stációk Pilátus házától a Golgotáig tartanak. 1600-1700 között a barokk korszakban keletkezett. A család 1620 után folytatta a kis kápolnák építését. Az 1700-as évek végén Magdolna Zytowsky, aki vagyonos nemes hölgy volt, házasság révén került a családba. Ő javainak nagy részét a Szűz Mária tiszteletére szentelt bazilika építésére fordította. A bazilikában levő csodatévő Mária képből 1641-ben vér csordogált. 1887-ben a Mária kép aranykoronát kapott. Itáliai szoborcsoport, reneszánsz padok díszítik a templombelsőt.

40 kápolna található a területen, 2 zarándokút, mindegyik több órás. Az egyik 28 stációból álló Jézus út, a másik a 24 stációból álló Mária út, melyeknek vannak közös pontjai. Évente 1 millió zarándok látogatja.

Itt megnéztük a kialakított pápai szobát, II. János Pál személyes bútoraival, dolgaival.

Sándor atya rövid misét tartott zarándokcsoportunknak.

Késő délután Krakkó felé vettük utunkat. A város szélén található 3 csillagos Santorini Hotelbe érkeztünk, amely minden, magasabb igénynek is megfelelt.

A vacsora hagymaleves, és nagyon finom, fűszerezett csirkemell volt, héjában pirított burgonyával és salátával.

Vacsora után a Kolping csoport énekeseivel egy kis énekpróbát tartottunk, a másnapi, krakkói misére készülve.

 

 

 2. nap

 

Krakkó (Kraków)

 

Bőséges, svédasztalos reggeli után a Santorini Hotel személyzetének mosolyaival a szívünkben indultunk Krakkó megtekintésére.

A krakkói program tartalmazta a Wawel, a Posztócsarnok, Piactér, a Mária templom, Jagelló Egyetem, Ferences templom, Érseki palota és az Isteni Irgalmasság templomának megtekintését.

Útközben Atya reggeli imája, szép eszmefuttatása és szent énekek után meghallgattuk idegenvezetőnk ismertetését Krakkónak a lengyel történelemben játszott kiemelkedő szerepéről. A lengyel történelem, az uralkodók származását tekintve is ezer szállal kötődik a magyar történelemhez.  Különösen sok szó esett a két magyar szentről, Kingáról, de legfőképpen Hedvigről (Jadwiga).

Szent Kinga Árpád-házi királylány, IV. Béla és Laszkarisz Mária első gyermeke, aki a Piast lengyel királyi dinasztiába tartozó V. Boleszláv felesége lett. Nevéhez a Gyűrű legenda, és más csodák is fűződnek.

 

Lengyelország talán leghíresebb királya III. Nagy Kázmér (Piast Kázmér), lengyelül Kazimierz III. Wielki. (1310-1370) Szülei I. Ulászló és Piast Hedvig, kaliszi hercegnő, aki Jámbor Boleszláv és Árpád-házi Boldog Jolán lánya volt. A Piast dinasztia utolsó tagja, és Luxemburgi Zsigmond magyar király és német-római császár dédapja. 1333-ban lépett a lengyel trónra. A mondás szerint: „fából készült országot vett át, de kőből épültet adott át”.

 

A másik történet Szent Szaniszlóról szólt. (1030-1079)  Krakkó püspöke és vértanú, Lengyelország védőszentje, akit II. Boleszláv király (1042-1079, 1076-tól uralkodott) a köztük levő konfliktusok miatt, felségárulás vádjával kivégeztetett. Később szentté avatták (1259), sírja a Waweli Székesegyházban van. A lengyel királyokat e szarkofág mellett koronázták.

Krakkó 1609-ig működött Lengyelország politikai központjaként. Ezt a szerepet Varsó vette át, de a város megmaradt a királyok koronázási és temetkezési helyszíneként.

Krakkónak hangulata van, idegenforgalma nagyobb, mint Prágáé.

 

A harmadik, egy legenda, a Sárkány legenda, a Wawel kapuja falán levő hatalmas csontok története. A népi hagyomány szerint Krak herceg uralkodása alatt az ismeretlenségből megjelent a Wawel domb barlangrendszereiben egy szörny. Éjszakánként megtizedelte a környék baromfi állományát, tönkretette a kerteket. A herceg elrendelte, hogy vigyenek neki minden nap élelmet, hátha ezzel megelőzik a károkat. Mindez azonban nem volt elég, és a garázdálkodás tovább folytatódott. Ekkor egy leleményes cipész mester egy birkabőrt megtömött szurokkal és kénnel, bevarrta, és a sárkány elé dobta, amit az nagy falánkságában megevett. Szörnyű szomjúságát a Visztula folyó vizével oltotta, amiből annyit ivott, hogy végül szétrobbant.

Krak herceget, a legendás lengyel fejedelmet Krakkó város megalapítójának, és a Wawel első építőjének tartják.

 

1939-ben a németek ostrom alá vették a várost. Miután a város védői belátták, hogy semmi remény nincs a német csapatok offenzívájával szemben, megadták magukat, hogy a város történelmi értékei, a középkori belváros megmaradjanak. Híres a Schindler Történeti Múzeum, ahol logikusan követni lehet egy interaktív kiállításon a II. világháborús történéseket a lengyelek szemével 1939-1945-ig.

 

Krakkóban első utunk a Wawelbe vezetett. Az erődítmény jellegű épületegyüttes a Visztula folyó melletti dombon helyezkedik el. Gondos idegenvezetőnk mindenkinek készített írásos ismertetőt és térképet a Székesegyház nevezetességeiről. Megnéztük a sárkány feltételezett csontjait, és a Székesegyház felé indultunk. Csigalépcsőn felmentünk a Zsigmond toronyba, melynek legnagyobb harangját az 5 közül Öreg Zsigmond (1506-1548) készíttette 1520-ban, az ún. Zsigmond harangot, melynek átmérője 2,5 méter, súlya 11 tonna. A királyi palota udvarán is körbenéztünk, oszlopos folyosóit, és a díszesebb királyi lakosztályt megszemlélve.

A székesegyház belső tere, az oltár, és a mellékkápolnák szépsége méltó helyszíne a királyi koronázási és temetkezési szertartásoknak.

Meghatódva sétáltunk a sok királyi síremlék mellett, melyek között több szent szarkofágjánál imádkozhattunk, kérve égi közbenjárásukat.

Elsősorban Szent Szaniszló ezüst síremlékét csodálhattuk meg a főoltárnál, központi helyen. Aztán Szent Hedvig bronzládában fekvő földi maradványainál időzhettünk, kis nemzeti színű szalagot hagyva a lépcsőnél lévő koszorúra kötve. Ennél az oltárnál, a feszület alatt gyakran imádkozott a királynő, Szent Hedvig, Nagy Lajos királyunk leánya, Árpád-házi hercegnő (1374-1399). A hagyomány szerint ima közben a feszület Jézus szobra megelevenedett, és kérte Hedviget, hogy a litvánok keresztény hitre térítése céljából Habsburg Vilmos helyett inkább a litván fejedelemnek, Jagelló Ulászlónak adja kezét. Életének 25 évében nagy dolgokat vitt véghez. A koronázási ékszereket a Jagelló Egyetem alapításához adta, csak másolata található egy a királynő carrarai márványból készült szarkofágjával szemben, egy mellékkápolnában. Szent Hedvig kultusza a legerősebb Lengyelországban a lengyel uralkodók közül. Férje, II. Jagelló Ulászló szarkofágja a boltív másik oldalán van.

Szent Hedvig oltárának szomszédságában nem kisebb uralkodó emlékkápolnája van, mint Báthory István (1533-1586) erdélyi fejedelemé, aki lengyel király volt 1576-1586-ig. Itt található vörös márvány síremléke. Felesége Jagelló Anna, az utolsó Jagelló-házi királynak II. Zsigmond Ágost húga. A Jagellók kihalása után a lengyel nemesség az üres lengyel trónra több jelölt közül Báthoryt választotta, s a Wawelban megkoronázta. Újjászervezte a lengyel hadsereget, s még Rettegett Iván orosz cárt is legyőzte. Erőskezű uralkodó volt.

Itt láttuk még a már említett III. Nagy Kázmér, III. Sobieski János, és a Vasa uralkodók síremlékeit.

A kripta szintén királysírok helyszíne. I. Öreg Zsigmondtól Erős Ágostig. S itt nyugszanak a közelmúlt hősei, mint Sikorski, Pilsudski, továbbá a tragikus repülőgép szerencsétlenségben Szmolenszk mellett elhunyt Lech Kaczynski és felesége Maria Kaczynska is. (2010)

A Wawelből a Főtérre sétáltunk. Útközben a Ferences templomot, az érseki palotát és a Jagelló Egyetemet érintettük. Ez utóbbiban 13 órakor megnézhettük a híres harangjátékot, mely a Gaudeamus igitur zenéje mellett professzorok, királyok „sétáltak” ki egyik ablakból a másikba. Sok magyar diák öregbítette, vagy rontotta itt a magyarok hírnevét. Itt elénekeltük reneszánsz korabeli dalunkat a „Cum decore-t”.

 Wojtylát 1942-ben szentelték pappá, 1958-ban krakkói segédpüspök, 1964-ben érsek, 1967-ben bíboros. Krakkóban járt a Jagelló Egyetemre, és az akkor illegális papi szemináriumba.

A Főtér nevezetességei a Mária Bazilika és a Posztócsarnok.

A Mária Bazilika a XIII. századtól a XV. századig épült, egy az 1221-1222 között keletkezett román stílusú szentély helyén. Legértékesebb kincse a Wit Stwosz szárnyas Oltára 1477-1489-ből, valamint a Mária oltár.

A bazilikának két tornya aszimmetrikus. (81 m és 69 m) A magasabb toronyból a XIV. század elejéről óránként hangzik fel a hejnal (kürtjelzés) mind a 4 égtáj felé. Ezt is sikerült meghallgatnunk.

A Posztócsarnok Krakkó egyik legjellegzetesebb épülete. Belsejének falán a lengyel városok címereinek freskója látható. Élénk piac van itt. A XV. sz.-ban élte fénykorát, ahol a keletről érkező selymek, bőr, fűszerek, illetve a lengyel áruk, főleg textil, só és ólom talált gazdára.

A főtéren virágpiac, ételek, italok csábítják az odalátogatókat. Itt megpihentünk, és a fáradt zarándokok elfogyasztották második krémesüket.

Délután az Isteni Irgalmasság Bazilikába mentünk. (Łagiewnik) Ezen az 1891-ben alapított kegyhelyen élt Faustyna Kowalska nővér a két világháború között (1905-1938). II. János Pál łagiewniki zarándoklata után Faustyna nővért 1993-ban boldoggá, majd 2000-ben szentté avatta. A monumentális templomot 2002-ben II. János Pál szentelte fel. Faustyna nővér és apácatestvérei a templom mellett nagyon egyszerű, de nyugalmat árasztó sírkertben alusszák örök álmukat. Elsétálgattunk a sírok mellett, elképzelvén a hajdani apácák imádságos életét.

A Magyarok Kápolnájában Sándor atya szentmisét tartott, a Kolping énekkar jelenlévő tagjai szolgáltatták az énekeket. Az oltár előtt Szent István királyunk ujjperc ereklyéje, piros-fehér-zöld virágok. A falon magyar, lengyel szentek, mártírok mozaikjai találhatók. A kápolna a Szentek Közössége nevet kapta. 2004. október 9-én szentelte fel Erdő Péter bíboros.

A szentmise után felmentünk a toronyba, és megcsodáltuk a tájat a rendezett, gyönyörű keresztutat.

Este visszatértünk a Santorini Hotelba, ahol a vacsora zsurek leves, és párolt hal volt. Vacsora előtt a székely asztali áldást énekeltük, utána pedig összegyűltek a „kolpingosok” Sándor Atyával, idegenvezetőnkkel és Puskás Attilával kiváló sofőrünkkel nagyon vidám estében volt részünk. Könnyesre nevettük magunkat.

A mozgalmas, csodálatos nap után tértünk nyugovóra.

 

3. nap

 

Jasna Góra (Fényes hegy), Czestochowa

 

A krakkói-częstochowai mészkőhegyek festői vonulatában a Warta folyónál fekszik Częstochowa városa. 1220-ban már említik az azonos nevű falut, ami a mai kolostorhegy lábánál fekszik. A Jasna Góra (Clarus Mons) nevet a Magyarországról érkezett pálos szerzetesek adták a hegynek.

A pálos rendet 1308-ban Magyarországon a Pilisben Boldog Özséb remete szerzetes alapította. V. Kelemen pápa Szent Ágoston reguláját adta a rendnek.   Patrónusuknak thébai Remete Szent Pált választották.  Az ő életéből ismert pálma, a két oroszlán és a holló szimbóluma jelenik meg a pálosok ikonográfiájában.

 

A pálosokat Lengyelországba a Piast dinasztiába tartozó herceg, Opulai Ulászló Rusz nádorispánja hívta be, hogy őrizzék a „Mensa Mariana”, a Szűzanya csodatévő képét. A múzeumban megtekinthettük a pálos rendi kolostor Opulai Ulászló által 1382-ben kiállított alapító oklevelét. A Madonna képe Ruszból kerülhetett a pálosokhoz. A legenda szerint Lukács evangélista festette, egy a Jézus házából származó deszkára. Talán a bizánci császár adományozhatta a halicsi fejedelemnek. Az legújabb kutatások szerint azonban a bizánci stílusjegyeket magán viselő képet a XII-XIII. sz. fordulóján festhették, majd megsemmisült, és újra megfestették a régi deszkán a XIV. sz. közepe után, egy olasz mester által.

A Jasna Góra rövidesen kegyhellyé vált, tömegével jöttek a zarándokok, értékes kegyajándékokat adományozva a templomnak. 1430-ban egy cseh, morva és sziléziai huszita banda rabolta ki a kolostort és a Mária képet megvagdosva a földre dobta. A képet Jagelló Ulászló restauráltatta Krakkóban. A Szűzanya arcán ejtett vágásokat festékkel kiemelték. A Jasna Góra-i gótikus templom 1450-1463 között épült, három hatalmas hajóval. A XIV. századtól kezdve eljött ide minden uralkodó, hogy tiszteletét tegye a Szűzanya képénél, és értékes fogadalmi ajándékot adományozzon.

1655-ben svéd csapatok támadták meg Lengyelországot, és november körül jutottak el a pálos kolostorhoz.  A svédek 2250 katonájával állt szemben a 160 gyalogos katona és a 70 szerzetes, és kb. 20 nemes a szolganépével. A 40 napos ostrom után azonban az ellenség kénytelen volt továbbállni. A kolostor maroknyi serege hitével, bátorságával, lelkierejével, diplomáciával kivívta a győzelmet. A lengyelek számára ez a történet rendkívüli jelentőségű volt politikai és vallási szempontból is. A győzelmet a Szűzanya közbenjárásának és oltalmának tulajdonították, aki az általa kiválasztott helyet megvédte. A győzelem hatására a lengyel csapatok is erőre kaptak, és kiűzték Lengyelországból X. Károly Gusztáv svéd királyt.

Hálából II. János Kázmér 1656. április 1.-én magát és országát a lembergi katedrálisban tartott ünnepi esküvésen a Szűzanya oltalmába ajánlotta, és a képet megkoronázta.

Ettől kezdve Lengyelországot a Szentséges Szűz kormányozza, Jasna Góra pedig a lengyelek számára a nemzeti szabadság és vallási érzületük szimbóluma.

1932-ben ünnepelték a Csodatévő Kegykép Jasna Górára szállításának 550. évfordulóját, ahol a 750 ezres tömegben Karol Wojtyla is ott volt. Sem a náci megszállás, sem a kommunista időszak nem tudta a lengyeleket eltántorítani kedves kegyhelyüktől, hiába volt minden tiltás.  A lengyelek ebben is nagyon egységesek voltak és összetartottak. (Ez a példás tulajdonságuk ma is jellemző rájuk). 4 milliónyi zarándoklás sem volt ritka.  1956-ban a kép megkoronázásának 300. évfordulóján a lengyelek komolyan szembementek a kommunista hatalommal. A Szűzanya erősítette a lengyelek hitét ezekben a mozgalmakban. 1953-ban börtönbe vetették Lengyelország hercegprímását, Wysyńszki bíborost, akinek sorsa nagyon hasonlított Mindszenty bíboroséhoz. 1956-ban a lengyelek sokat imádkoztak érte és tüntettek mellette.

II. János Pál 1979-ben Jasna Górá-ra látogatott, ahova erre az eseményre kb. 3,5 millió zarándok érkezett. Ekkor ajándékozta meg II. János Pál a pápai aranyrózsát a kegyhelynek. Ez az esemény megrendítő volt az akkori, ellenséges hatalom számára.

Itt alakult meg a „Szolidaritás” mozgalom, itt őrzik alapító okiratukat.

A kegyképet minden évben egyszer, húsvétkor átöltöztetik. 7 ruhája van, mindegyik adomány. 3 ruhát elzárva tartanak, a többit megnézhettük a múzeumban. Nagyon értékesek, rengeteg eredeti ékszer díszíti az öltözékeket. (gyémántruha, rubinruha…)

Itt a 600 éves múzeumban sok magyar vonatkozású kiállítási tárgyat, pl. festményt láthattunk. Az egyiken Szombathelyi Tamás pálos perjel éppen azt jósolja Mátyás királynak, hogy nyugodtan vonuljon Bécs ellen, mert győzni fog, vagy amikor Nagy Lajos királyunk velencei hadjárata során kedves rendjének elhozatta thébai Remete Szent Pál ereklyéjét.

A Szűz Mária születéséről és a Szent Kereszt felmagasztalásáról elnevezett Bazilika minor fekete márvány kapuja mögött őrzik a Fekete Madonna kegyképet. A misék egymást érték. Országos 2 napos rendezvénybe csöppentünk. (XX. Országos virrasztás a Szentlélekkel a megújulásért). A cserkészek miséjén vettünk részt, (ők tábort vertek a kegyhelyhez közel), majd utána megállás nélkül folytatódtak a szertartások. Több ezer embernek a szabadtéren celebráltak misét, a templomival párhuzamosan. Megszámlálhatatlan sok lengyel buszt láttunk, nagyon sokan voltak, szerencsés volt, aki közülünk közelebb mehetett a Madonnához. Ennek ellenére megható élmény volt a közelében lenni, és hozzá imádkozni, kéréseinket otthagyni. A lovagteremhez lépcső vezetett, amellyel szemben a bejárat fölött Szent Hedvig királynő egész alakos festménye függött. Rögtön mellette a lépcső falán két egyforma festmény egymás alatt, felül a magyar, alatta a lengyel királyok arcképgyűjteményével. Továbbhaladva a lépcsőn, balra találhattuk Szent István, Szent László egész alakos festményét. Felérve a lovagterembe, II János Pálról szóló szép kiállítást láthattunk. A boltíves mennyezetű terem két oldalán, hatalmas gobelineken csodálhattuk meg azokat a színhelyeket, híres kegyhelyeket, ahol a pápa járt és imádkozott.

Azért 13 órakor a templommal szemben lévő kápolnában Sándor atya nagyon szép ezüstfehér, kék miseruhában celebrált nekünk misét.

A misét Kolpingos betegeink gyógyulásáért ajánlottuk fel, de a többi zarándok kérését is felolvasta Sándor atya. Tóthné Katinak, aki súlyos beteg, megvásároltunk egy bekeretezett Madonna képet, melyet szép idézet mellett mindegyikünk aláírt.

Atya a mise végén megáldotta az otthoniaknak vásárolt ajándékokat, de sikerült a szentelt vízzel az elő sorban lévőket megfürdetnie. A szentelő alkalmatosság egy kicsit nagy volt (valami seprűféle).

Többen felmentek a toronyba, hogy megcsodálhassák a rendezett környéket.

Egész nap Jasna Górán voltunk, mégis kevés volt. Az idő előrehaladt, így el kellett hagynunk a csodálatos kegyhelyet.

Meg kellett keresnünk szállásunkat, amely már Zakopanétól 18 km-re Nowy Targ településen volt. Ez már igazi gorál falu volt a jellegzetes faházakkal, népviselettel, román-lengyel keveréknyelvvel. Szlovák területen is élnek. Az 1800-as évek második felében fedezték fel a gyógyító hatású tiszta levegőt Zakopanéban és környékén, légúti betegségekben javasolták az itt tartózkodást.

Este 7 óra körül érkeztünk a Góralski Raj 3 csillagos szállodába. Most sem csalódtunk, mert a színvonal itt is magas volt. Tisztaság mindenütt, szép berendezés, csillogó, különleges fürdőszoba, erkély, csodálatos fafaragások vártak bennünket. S a kilátás… Az erkélyről a még havas Zakopane hegyeit lehetett látni. A levegő tiszta, de az idő nagyon hűvösre váltott, el kellett felejtenünk az elmúlt 2 nap napsütéses melegét.

A fél 8-kor kezdődő vacsora egy hatalmas étteremben volt, egyik fala végig boltíves kétszárnyú üvegajtó és ablak, amelyen keresztül szintén a Magas –Tátrára láttunk. A gerendák, székek, asztalok kőrisfából készültek, tele faragásokkal. Gyönyörű volt.

A gorálok a román vlah törzs leszármazottai, zárkózott hegyi népek. Mivel önmaguknak kellett mindent megoldani, hihetetlen kézügyességűek. Házaikat fából készítették, fejlett a textil-és bőrművességük. Nyelvükben sok lehet a román szó, amit Endre fedezett fel esti sétánk során. A lengyelekhez igazán nem tartoznak, külön népcsoportként élik mindennapjaikat.

A vacsorát megint a székely asztali áldással kezdtük. Egy gorál népviseletbe öltözött hölgy szolgálta fel pillanatok alatt a finom vacsorát.

Leves, cordon bleu, körettel, és almás lepény. Vacsora után sétáltunk a falu vége felé, mialatt többek között a medvékről társalogtunk.

A Soli Deo énekkar jelenlévő tagjainak a kötelességtudó, fáradhatatlan karnagynő próbát tartott, a másnapi misén elhangzó énekeket kellett áténekelnünk szép csendben, mert már késő este volt.

 

 4. nap

 

Zakopane

 

Elérkeztünk zarándoklásunk utolsó napjához, ami méltó megkoronázása volt utunknak.

A 7 órai reggeli után 8 órakor indultunk Zakopane felé, amit már szinte laza kirándulásnak, más jellegűnek véltünk, mint az addigiak. Ehhez képest az ott történtek a szent pápa jelenlétét sugallták. Mintha gondoskodott volna róla, hogy ez az utolsó napunk ne silányodjon puszta kirándulássá és vásárrá.

Vasárnap volt 17.-e. 95. születésnapja pedig 18.-án van.

Hát ebbe a hangulatba csöppentünk bele.

 Kis városnéző sétánkon elámultunk a szép faházakon és a tisztavizű patakon, amely a házak lábánál sietett el mellettünk. Itt betértünk egy cukrászdába, hogy elfogyasszuk a harmadik finom krémesünket.

A régi Szent Kelemen fatemplomban mise volt. Mellette a Kiválók temetője, azoknak a nyughelyei, akik sokat tettek Zakopanéért. Érdekes, jellegzetes gorál sírjaira ráfeledkeztünk. Soproni csoporttal találkoztunk, akik magyarul beszélő lengyel idegenvezetővel nézték meg ezt a nevezetességet, amibe egy kicsit nekünk is sikerült bekapcsolódni. Amint mondta, minden sírnak története van.

Itt nyugszik például Stanislav Witkiewicz (1851-1915) a gorál népi építészet megmentője, a zakopane-i építészeti stílus létrehozója.  Az ő érdeme volt, hogy a falu megőrizte eredeti stílusát, és nem vesztek el a népi építészet e csodái. Egy másik faragott fejfájú síron kis játék babák, macik, zászlócskák, rajzok sorakoztak. Mindazoké a gyerekeké, akik Kornel Makusziński (1884-1953) meséin nőtt fel. Írt humoros esszéket, színházi darabokat fiataloknak. Egyik darabjában a gyermek Kaczynski fivérek is szerepeltek.

Még szívesen elidőztünk volna itt is, de az idő szaladt. Tovább kellett mennünk.

Az ég nagyon felhős volt, a hegyek is sötét felhőbe burkolóztak. A piac végéről indult a szép kék, új sikló kocsija, és 4 perc alatt felvitt bennünket a Gubalówka csúcsára. (1123m) Sajnos, amint várható volt, az eső eleredt, s Zakopane látképe a homályba veszett. Nagyon hideg is lett, ezért lementünk a városba.

A piacon elköltöttük lengyel valutánkat, ki sajtra, ki takaróra, gyapjú holmikra karamellára, vagy másra.

Délután fél kettőkor a Fatimai Szűz templom melletti gyönyörű, csupa faragott kápolnában tartotta atya az utolsó misénket, ahol II. János Pál elleni merényletet idézte fel szentbeszédében lelki vezetőnk. Életben maradását a pápa a Szűzanya oltalmának tulajdonította, ezért a golyót a Fatimai Szűz koronájába forrasztatta.

Ezt a Fatimai Szűzanya templomát a helyi hívek építették fel hálaadományként a pápa életéért. II. János Pál Ali Agca golyója 1981. május 13-án a Fatimai Szent Szűz ünnepnapján érte a Szent Péter téren, Rómában. Ezt a jelenetet egy üvegablak őrzi a templom belsejében. A templomban a vasárnapi, ünnepi misének -, amely a pápa 95. születésnapi ünnepi miséje is volt,- a végét hallgathattuk meg. A misét a lengyel televízió is közvetítette. Felhangzott a Bárkadal is. Jó volt érezni, hogy ezt mi is tudjuk.

Megkezdődött a misén résztvevők kivonulása. Ekkor meglepődve láttuk, hogy a templomba vezető lépcsőn egy szintetizátor megszólalt, és egy népviseletbe öltözött testes, bajuszos 50-es éveiben járó DJ II. János Pálról szóló dalt adott elő táncolt, s énekelt, az emberek „csápoltak”. A dal hangulatos volt, a fiataloknak tetszett, de nekünk furcsa volt. Mindenesetre videóra vettük.

Akkor be tudtunk menni a templomba egy kis imádságra és fényképezésre, hogy hazavigyük az élményt, és otthon is felidézhessük.

Ezután felszálltunk a buszra, még egy utolsó pillantást vetettünk a félkörívben felsorakozott gyönyörű hímzett fehér szűrbe, nadrágba, és lapos nemez hímzett fehér kalapos lovasokra, és elindultunk a szlovák határ felé.

II. János Pál legkedvesebb túrázó helye volt Zakopane. Gyakran járt itt, télen, nyáron.

Megtörtént eset volt az alábbi. Amikor egyszer síelni indult a krakkói érsekkel, véletlenül áttértek Szlovákiába. A szlovák határőr megállította és igazoltatta őket. A krakkói főpap mondta a határőrnek, hogy ő a krakkói érsek. Ha…Ha --nevetett , - én meg a római pápa vagyok! Nem,-mondta II. János- az meg én vagyok. Humoros jelenet lehetett.

 Visszafelé a buszon megnézhettük a pápa életéről szóló kétrészes filmet.

A Kolping csoport nevében Patay Judit értékelte az utat, megköszönve atyának, az idegenvezetőnek, valamint a jó sofőrnek munkáját.

Atya és az idegenvezető is elbúcsúzott tőlünk.

Este fél 11-kor érkeztünk Szombathelyre.

Azt hiszem, hogy sokáig fogunk ebből az útból töltekezni.

A zarándokúton részt vett Kolping Család tagok:

 

Gaál Sándor Prézes

Milisits Jenő és Ági

Sándor Endre és Ili

Király László és Edit

Csire Péter és Marika




« Vissza az előző oldalra!

Szombathely -Oladi Kolping Család - Magyar