2016.június 18-án gyönyörű napsütéses időben  reggel 7órakor indultunk a Kálvária templom alatti Szent István szobortól.  Először a "Bakony" fővárosába, a   festői fekvésű kisvárosba,  Zirci apátsághoz mentünk. Az apátság története több mint 900 évre tekint vissza.  9,15 kor először az Országos Széchenyi Könyvtár Reguly Antal Műemlékkönyvtárat tekintettük, mely az apátsági épület második emeletén található. Az első könyveket a 18. században az új alapítást végző  heinrichaui szerzetesek hozták magukkal. Az állomány 1950-re 65 ezer kötetre duzzadt. A ciszterci rend feloszlatását követően a könyvtár állami tulajdonba került, kezelésével a Nemzeti Könyvtárat bízták meg, amely a feladatot ma is ellátja, de a tulajdonjog visszaszállt a ciszterciekre. Ezt követően az egyházmegyei kincstárat tekintettük meg, majd 11 órakor az apátsági templomot. (épült 1737-1752 között barokk stílusban) egy  idősebb ciszterci apát mutatta be. Itt elmondtunk beteg társaink (Nagy Laci - Zsámár Miki)  mielőbbi gyógyulásáért egy imát.

A következő "állomásunk" Jásd, ahol  Rapliné Hujber  Marika és lánya először a Szentkúthoz kalauzolt bennünk. Jásd Szentkút  egyik legősibb búcsújáróhely hazánkban. A kápolnája 1825-1837 között épült barokk-rokokó stílusban a korábbi fakápolna helyén. A kápolna  műemlék jellegű, freskóit Károly Gyula festőművész készítette. A  fák alatt elmondtunk egy tized rózsafüzért, Hujber  Marika lánya pedig Mária éneket énekelt. Visszasétáltunk a buszhoz, és elmentünk a plébániatemplomhoz, hogy  megnézzük  Szűz Mária, a világ királynéja nevére szentelt templomot. Utunkat Pápa felé  folytattuk. Az autóbusz-állomás mellett sikerült  leparkolni, ahol  a pápai Kolping család elnöke Csonka Ferenc  fogadott  bennünk, majd felsétáltunk a  nagytemplomhoz, ahol a káplán úr és még további Kolping  tag várt bennünk. A templomot  káplán úr   mutatott be. A  katolikus nagytemplomot 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök, pápai földesúr költségén kezdtek el építeni, Fellner Jakab uradalmi építész tervei alapján.   A templom 15 év alatt épült fel. A végleges díszítések elkészülte után, 1795. május 3-án szentelte fel Pierer József püspök. A templom impozáns méretű, egyhajós ún. csarnoktemplom, amely már nem a barokk túldíszített stílusában, de annak jegyeit még magán viselve, a klasszicizmus fele hajló barokkban, copf stílusban épült meg. A templom hossza 42 méter, szélessége 22 méter, belső tere 24 méter magas. A mennyezetfreskókat  Franz  Anton  Maulbertsch készítette, 1781–1783 között. A templomnak négy mellékoltára van, amelyek  Zirckler János alkotásai. Ezek Nepomuki Szent János, Szent Anna, Szent József és Boromei Szent Károly tiszteletére lettek szentelve.   Szűz Mária-kápolna   oltárban megtekinthető Szent Martiális vértanú teljes alakos ereklyéje 

Pápa főterén fesztiváli programok zajlottak. Elsétáltunk a kékfestő múzeumba, mely  az egykori pápai Kluge-féle kékfestő üzem épületében van. Az üzem 1956-ig működött, ezután az épületegyüttes és az egész berendezés műemléki védelem alá került. 1962-ben mint múzeum nyitotta meg kapuját a látogatók előtt. 1983-ban, a Kluge cég fennállásának 200. évfordulója alkalmából az épületet felújították. A kékfestés alapvetően az ún. gátlónyomás  technológiáján alapul. Ez azt jelenti, hogy a szövetre a mintának megfelelően egy gátlószert nyomnak, amely az ezután felvitt színezéket elszigeteli a szövettől, az csak a gátlószerrel nem fedett részeket fogja be. A kékfestő kelme előállítása tehát két alapvető munkafázisból áll:

·         mintázás fedőanyaggal (gátlószerrel),

·         színezés  indigócsávában.

Színezékként növényi festékeket használtak. A kék szín előállítására az indigót használták, amit az Indiában honos Indigofera tinctoria nevű növényből nyertek. Európában erre már a kora középkor óta a csüllenget (Isatis tinctoria) használták, amit főleg Franciaországban és Türingiában termesztettek. A 16. században felgyorsult kereskedelem tette lehetővé az indiai növény Európába szállítását, amely több festőanyagot tartalmazott, mint a csülleng, ezért alkalmazása gazdaságosabbnak bizonyult

A közel egy órás érdekes  tárlatvezetés után visszasétáltunk a Fő térre, ahol egy kis "fagyizós" pihenőt tartottunk a visszaindulás előtt.